Ennek a területnek talán a közelében álló jellegzetes facsoport volt a veszte, mely megtetszett a leendő tulajdonosnak, mikor kiválasztotta és szabályos négyzet alakban letarolta itt a mezőt. A szántó középén bent hagyott kis fának pedig ez adta a váratlan lehetőséget a kiteljesedésre. A tulajdonos talán azt gondolja, néhány év múlva ennek az árnyékában fog majd megpihenni. De a hatalmas mező lassú, mozdulatlan türelemmel kivárja, míg az ember hosszabb-rövidebb időre elfeledkezik a földjéről, aztán fokozatosan visszahódítja azt, ami az övé. Nem egyszer megtörtént itt már. A területet újra áthatolhatatlan tövisbokrok, vadrózsák sűrűje szövi majd át.